Hidraulika munkahenger

A hidraulika munkahengereket sok más hidraulikus elemhez hasonlóan többféleképp kategorizálhatjuk.

Osztályozhatjuk a munkahengereket működési módjuk alapján, így létezik kettős működésű, egyszeres működésű, vagy teleszkóp munkahengerek. A kettős működésű hengereket széles körben használják mindenféle egyenes vonalú erőkifejtésre akár mindkét irányba, mint pl. daruk gém mozgatása, forgató fogaslécek, kitalpaló rendszerek működtetésére , míg egyszeres működés esetén az erőt a munkahenger csak egyik irányba fejti ki, az alap helyzetbe a gravitáció, vagy rugó mozgatja.

A teleszkóp hengerek - néha fuvarozók nevezik ágyúnak is – mindig egyszeres működésüek, de azért előfordulhat, hogy az utolsó tagot kettős működésűnek gyártják geometriai indokok esetén. Ezek a hengerek a beépítési méretükhöz képest lényegesen nagyobb löket hosszal bírnak. Billencs jármű esetén akár 9 m is lehet a löket, akár 6-7 taggal.

Billencs jármű felépítmény lehet 3 oldalra billenő, plató alatti teleszkóp munkahengerrel, vagy csak hátra billenő, a mellfalhoz rögzített munkahengerrel, úgymond front henger-rel.

A munkahengerek üzemeltetésénél fontos paraméter az üzemi nyomás. Kis nyomást természetesen kisebb teljesítményű szivattyúval tudunk előállítani, ami árcsökkentő tényező. Viszont ennek ára, hogy a kisebb nyomás miatt nagyobb keresztmetszet szükséges, hogy a kívánt emelőerőt elérjük, vagyis nagyobb térfogatú munkahengert kell használnunk, amit több olajjal kell feltöltenünk, ami hosszabb idő, vagy gyorsabb -  nagyobb térfogatkiszorítású, vagy gyorsabban hajtott – szivattyúra van szükség. A nagyobb térfogatú hengerekhez nagyobb hidraulika tartály is szükséges, mert az egyes tagokat természetesen a hidraulika olaj tolja ki, ami így kitölti a munkahenger térfogatát. Egy kisebb, plató alatti munkahengerhez elég lehet akár 30 l olaj, de front hengerekhez akár 150 l hidraulika folyadék is kellhet a teljes lökethossz kihasználásához.

Az egyes munkahenger gyártók történelmi okokból általában mindig ugyanolyan nyomású hengereket gyártanak. Pl. a Meiller, Neumeister, Penta, Georg magas nyomású rendszereket alkalmaz(ott), ami kb. 250-275 bar. Az Edbro sokszor csak 150 bar-t engedélyezett a munkahengereinek, de a Hyva, Nummi, Binotto is az alacsony nyomás értékeket preferálja kb. 180 bar-ig. Manapság az egyre jobb acél minőség és gyártás technológia elérésével a gyártók az alacsonyabb nyomású rendszereiket mindinkább magasabb nyomásúra minősítik, csak azért, hogy minél egységesebb lehessen a piac. Így, a régi, nyomás szint szerinti osztályozás kezdi értelmét veszíteni. Azonban egy magas nyomáson működő, nagy löketű teleszkóp tagnál a hosszú belső felület miatt a nyomás által kialakulható deformálódás – pl. hordósodás – veszélye elég nagy. Ha nem a gyártó által megengedett nyomást állítjuk be a hidraulika rendszerünkben, akkor a tömítéseket az olaj kinyomhatja, ami a plató visszazuhanását eredményezheti akár súlyos anyagi károkat, vagy személyi sérülést is okozva. Ez a nagy nyomás érték többnyire a teleszkóp henger végállásában (koppanásakor) fordulhat elő, ezért a biztonság érdekében érdemes még a teljes lökethossz elérése előtt leállítani a billentést, vagy végállás határolással korlátozni a teljes löket kitolását.